Az 1936-ban kiadott Révai Kis Lexikon így fogalmazza meg a Levente Intézmény célját:

„Levente; a L. egyesületek célja erős, egészséges, munkabíró és fegyelmezett ifjúság nevelése. Az 1921:LIII.tc. minden 21 éven aluli ifjút a L. mozgalomban való részvételre kötelez. A L.-oktatást külön kiképzett L.-oktatók látják el és működésük a testnevelésen kívül szellemi továbbképzésre is kiterjed”.

Mint tudjuk, a trianoni békediktátum előírásait a mindenkori magyar kormányoknak végre kellett hajtani. Kormányaink azonban a teljes katonai kiszolgáltatottság ellenére kiutat kerestek ebből a kényszerhelyzetből. Az Antantnak (Entente Cordiale) biztosított joga volt a „békeszerződés” alapján a magyar haderő ellenőrzésére, amikor csak akarta. Ezért volt szükséges egy olyan honvédségen kívüli katonai előképzésre, mely nem eshetett a győzők ellenőrzési és felügyeleti jogkörébe, mindazonáltal előkészítette a magyar fiatalságot, hogy 21 éves korukra – a katonai bevonulás idejére – ne kelljen minden katonai mesterfogást újként tapasztalnia.

A leventeintézmény arra volt alkalmas, hogy a sport terén az akkori jelen és jövő generációjának megadja azt a fizikai nevelést és erősítést, mely az ifjúságot egy esetleges háborús szolgálatra is megedzi. Az intézmény ezenkívül tudatos nemzeti érzést alakított ki a fiatalemberben; nem is szólva az erkölcsi alapról és az állampolgári kötelességek teljesítéséről.

A „Levente-élet – Kötelező foglalkozás” c. 1943-as ismertetésében így ír T. Lenk Tivadar: „A leventekötelezettséget az 1939. évi honvédelmi törvény rendeli el. Pontosabban ennek második része az, mely a leventeképzésre vonatkozik. Ez a törvény célszerűen alakítja át az 1924. évi III. tc.-kel meghatározott testnevelési kötelezettséget honvédelmi, azaz katonai előképzési kötelezettséggé. Ezáltal a tényleges katonai szolgálat ideje mentesül az elemi katonai kiképzéstől, mert erről már a leventeképzés gondoskodik.

De ezen túlmenően a magyar ifjúság nevelésének is egyik fontos eszköze a leventeképzés, mely feladatát a nevelés minden egyéb tényezőjével együttesen és párhuzamosan látja el. A leventeképzés anyaga ezek szerint az alábbiakból áll:

1. Valláserkölcsi alapon nyugvó, katonás, hazafias nevelésből. 2. Testnevelésből és egészségápolásból.
3. Katonai előképzésből és légvédelmi oktatásból.
4. Öntudatos állampolgári életre nevelésből.
5. Az iskolában szerzett műveltség bővítéséből és emeléséből.

A leventekiképzést az ifjú szellemi és testi érettségéhez mérten különböző csoportokba osztották. Ezen csoportok szerint állították aztán össze a kiképzés anyagát és hajtják végre azt. Ilyenformán három csoportot különböztetünk meg:

I. korcsoport: a leventeapródok (12–14 évig).
II. korcsoport: az ifjúleventék (15–17 évig).
III. korcsoport: a leventelegények 17 évtől felfelé.

Minden egyes korcsoport végén próbáznia kell a leventének. A próbák anyaga főleg gyakorlati. Tagadhatatlan, hogy a magyar ifjúság vetélkedő alaptermészetének nagyon megfelelnek ezek a próbák.

A próbák általános magatartás, testnevelés, egészségápolás, levente tudnivalók, leventeszolgálati szabályzatok gyakorlati ismerete, céllövészet, katonai előképzés, térképismeretek, honpolgári, honvédelmi és katonai alapismeretek teljesítménycsoportjaiból állnak. Ezekben a csoportokban az életkorral emelkedik a követelmények színvonala.

Részletek a Leventekönyvből:
A MAGYAR A HŐSÖK NEMZETE!

Leventék! Hősök voltak apáitok a harc mezején, ahol vérrel és élettel kellett adózni a hazáért, de hősök voltak a mindennapi munkában is, ahol verejtékkel tudták munkálni a megcsonkított haza feltámadását. Hazánk boldogulását a Ti kezeitekbe tették le ezek a hősök!

LEVENTE-KÖSZÖNTÉS: SZEBB JÖVŐT!

LEVENTEFOGADALOM:
Fogadom, hogy teljesítem levente-kötelességeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és honfitársaimnak tartozom!

LEVENTETÖRVÉNYEK
1. A levente Istenfélő és hazájához mindhalálig hűséges. 2. A levente előjáróinak bizalommal és készségesen engedelmeskedik. 3. A levente kötelességét híven teljesíti.
4. A levente mindenkor igazat mond.
5. A levente lovagias.
6. A levente a zászlót és bajtársait sohasem hagyja cserben. 7. A levente legfőbb kincse a becsület.

A levente-kiképzési évet ünnepélyes istentisztelettel kell megkezdeni és befejezni. Ezeken a levente köteles megjelenni.

KÖTELEZŐ ÜNNEPÉLYEK
a) Március tizenötödike;
b) Magyarország Kormányzójának születése (június 18) és névnapja (december 6). c) Május hó utolsó vasárnapja, a hősi halottak emléknapja. d) Augusztus húszadika, Szent István első magyar király emléknapja. e) Október hatodika, a tizenhárom aradi vértanú halálának gyászünnepe.

Minden év május havában ünnepélyes leventenapot kell tartani, amelyen a leventapródokat ünnepélyesen felavatják és amelyen fogadalmat tesznek.

A kiképzési év végén a leventeintézményből kilépő leventelegényeket ünnepély keretében kell elbocsátani. Ezeken az ünnepi napokon a levente a leventecsapattal (zárt rendben) köteles egyházának istentiszteletén megjelenni.

A Kormányzó Úr leventékhez szóló szózata 1943 március 15-én:

M a g y a r L e v e n t é k !

Tihozzátok szólok, mert Reátok nagy feladat vár. A márciusi ifjak helyébe kell lépnetek. Nektek is ugyanolyan lelkesedéssel kell felsorakoznotok a nemzet nagy ideáljai és céljai mellé. Ma Ti vagytok hazánk reménysége, a magyar jövő valóraváltói. Legyetek mindig méltók nagy őseitekhez, állítsátok ifjú erőtöket épp olyan lelkesedéssel a haza szolgálatába és teljesítsétek éppoly híven kötelességeiteket. Törekedjetek mindig arra, hogy életetek példaadás legyen. Ti járjatok elől a valláserkölcsi életben, a becsületességben és a hűségben. Szolgáljátok mindenekelőtt a nagy magyar célokat, mert kivált ilyen nehéz időkben kell, hogy a nemzet érdekei minden egyéni érdeket megelőzzenek.

A nemzeti élet egyik legfontosabb alapja a fegyelem. Az összetartás, a belső rend fenntartása, a belső front ereje ma az ország számára lét vagy nemlét kérdése. Szálljatok mindig keményen szembe a társadalombontó törekvésekkel. Ezek rendszerint válogatás nélkül mindennel szemben a tagadást hirdetik. Pedig ma az egészséges reformokat sem szabad, hogy a demagógia sajátítsa ki magának, mert az szem elől téveszti az adott lehetőségeket, túlkiabálja az ésszerű jóakaratot és háttérbe szorítja a komoly munkát. Az újítás is csak akkor lehet egészséges, ha az élet józan körülményeihez simul.

1848–49-ben március 15-ének lelkesedését nem lehetett valóra váltani. Ma ehhez minden rendelkezésünkre áll. Országunk független és önálló, megvan a törvény előtti teljes egyenlőségünk. Ha ezeket megőrizve egységben, fegyelmezetten, keményen dolgozva haladunk és megtartjuk erkölcsi tisztaságban országunkat, méltók leszünk őseinkhez és a mai magyar harcának szent áldozataihoz.

Legyetek rá felkészülve, hogyha ránkköszönt a napsütés, ősi erővel sarjadjon az ifjú magyarság élete. Bízom a mai fiatal magyar lelkek egészséges életrendjében, amely meghozza a szebb magyar jövőt!

HORTHY MIKLÓS Őfőméltósága, Magyarország Kormányzója, a Legfőbb Hadúr

EGY KORABELI SAJTÓTUDÓSÍTÁS

A Délvidék visszafoglalásakor, 1941 április 11-én levente-bajtársaink: Kajdács János kőművessegéd, Krémer György kereskedőtanuló, Matheis György cipészsegéd, Vajda Béla cipészsegéd Beremend községben, a volt szerb határ mellett egy őrsön összekötő és figyelő beosztásra kaptak beosztást. Szolgálatuk fontosságát jól tudták, hiszen megtanulták a leventekiképzések során.

Sehogy se tetszett leventéinknek a fapuska, hiszen fegyveres ellenséggel állottak szemben. Gondoltak hát merészet: szereznek puskát az ellenségtől! És amikor az őrs támadásra indult, ők is bátran elindultak az ellenség felé, mely lövöldözni kezdett rájuk. Leventéink a fütyülő golyóktól sem ijedtek meg s segítettek lefegyverezni a szembenálló ellenséges őrsöt. Az ellenségtől elvett fegyverrel és lőszerekkel felszerelve, továbbra is részt vettek az őrs támadásában és ezzel együtt Petárda községben áttörtek az első szerb erődvonalon. A négy bátor levente is a menekülő szerb katonák után vetette magát s egészen a második erődvonalig üldözte őket. Itt is felvették a tűzharcot. Egy negyven-ötven főből álló ellenséges csapat be akarta keríteni a támadó határvadászok balszárnyát, a négy bátor leventét. Ezt idejében észrevették, de nem ijedtek meg. Gyors elhatározással állást foglaltak és megkezdték a tűzharcot. Nyugodtan, izgalom nélkül céloztak. Kitűnően célzott lövéseikkel elhárították az ellenség bekerítő mozdulatát.

Hősies cselekedetükről tudomást szerzett a Kormányzó Úr is s a leventeparancsnokság előterjesztésére vitéz és bátor magatartásukért a Bronz Vitézségi Érmet adományozta nekik, valamint a Délvidék Emlékérmet is.

Levente bajtársaink méltán megérdemelték a legfelsőbb elismerést, mert megmutatták, hogy az igaz leventék nemcsak békében, hanem háborúban is tudják kötelességüket, amellyel hazájuknak tartoznak.

Grain Ferenc