Az elmúlt évtizedek alatt a Holocaust története volt a média egyik felkapott háborús témaköre. Ezerszer többet szerepelt a napirenden ez a katasztrófa mint a 75 évig tartott kommunizmus sokkal számottevőbb áldozatai. Vannak akik kétségbe vonják az áldozatok számát és azok halálának körülményeit. Akik arra vetemednek, hogy ezt a hivatalossá vált álláspontot meg merik kérdőjelezni azonnal antiszemitává lesznek. Az antiszemita kifejezés pedig ma már a megfélemlítés leghatásosabb eszköze lett. Úgy menekül ettől mindenki mint az Ördög a szenteltvíztől. Akit így bélyegeznek meg, az elveszíti állását és az érvényesülés minden útja bezárul előtte. Így járt a nagy köztiszteletben álló angol történész tudós Dávid Irving, aki kijelentette, hogy nincs dokumentációs bizonyíték arra, hogy az auschwitzi koncentrációs táborban gázkamrák voltak, vagy arra, hogy Hitler parancsot adott az Európai zsidóság kiirtására.

Mikor Deborah Lipstadt az atlantai Emory Egyetem zsidó tudományszak professzora az "A Holocaust Tagadása" (Denying the Holocaust) című könyvében azzal vádolta Dávid Irving történészt, hogy belépett a Holocaust tagadók sorába, Irving pert indított Lipstadt ellen a legfelsőbb angol bíróságon. Az angol törvényrendszer szerint a vádlott alperesnek kell bizonyítani, hogy a felperes tagadja a Holocaust létezését. A tárgyalás 2000 január 11-én kezdődött.

A The Times londoni lap 2000 január 13-i számában cikk jelent meg Michael Horsnell-től: "Irving azt állítja a Holocaust gyakorlatilag lehetetlen". A cikk szerint, Dávid Irving tegnap tagadta, hogy a nácik a zsidók millióit megölték a koncentrációs tábor gázkamráiban. Irving szerint a zsidók kivégzése golyó által történt keleten, amikor Németország megtámadta Oroszországot, és Hitler tudta nélkül és nem mint a Harmadik Birodalom szisztematikus kiirtási módszere.

Richard Rampton QC védőügyvéd:

"Hat millió volt azok száma, akik meghaltak 20-ik század történelmének az egyik legsötétebb fejezetében ?"

Dávid Irving: "Nagyon sok számadat gyanús!"

Gray Bíró: "Felhozták ellened, hogy Te a zsidókat okoltad azért, amit a harmadik Birodalom elkövetett ellenük."

Dávid Irving: "Én több alkalommal mondtam, ha én egy zsidó lennék, sokkal jobban aggódnék, hogy miért húzták meg a ravaszt és nem azért, hogy ki húzta meg. Az antiszemitizmus egy ismétlődő társadalmi betegség. Kell, hogy legyen egy oka amiért antiszemita csoportok kitörnek mint valami járvány.

Richard Hampton: "Elfogadod, hogy a nácik egy ilyen vagy olyan módszerrel megölték, felakasztottak, kivégeztek, több millió embert a II. Világháború alatt ?"

Dávid Irving: "Nem akarok spekulálni. Bizonyára több volt mint egy millió, de kevesebb mint négy."

Richard Hampton: "Tagadod, hogy a nácik több millió zsidót öltek meg az erre a célra épitett gázkamrákban?"

Dávid Irving: "Igen. Ez fizikailag lehetetlen. Egy millió ember 100,000 tonna súlyú - ez egy óriási fizikai probléma. Én tagadom, hogy lehetséges volt embermilliókat likvidálni gázkamrákban, ahogy azt eddig a történészek bemutatták."

Dávid Irving a Holocaustról: "Én úgy látom ez a szó félrevezető és nem segít, túl határozatlan, nem pontos, tudománytalan és úgy kell kerülni mint a pestist. Dávid Irving azt mondta, hogy Ő egy világra kiterjedő zsidó összeesküvés áldozata aminek professzor Lipstadt fő részese. Irving úgy érvel, hogy Lipstadt állítása, hogy ő tagadja a holocaustot, egy fenyegetés, az ő hírnevének rontására és fillér nélkül maradhat e miatt.

Ez a becsületsértési per, mely az elmúlt évszázad egyik legellentmondásosabb és komplexebb eseményét foglalja magában, legalább három hónapot fog igénybe venni. Ez nem az első eset a Holocaust történetének hitelessége kérdésében, de feltétlen a legmagasabb szintű.

1948-ban a francia Paul Rassinier, akit Buchenwaldba vittek mint francia partizánt, kiadta a Keresztül a Vonalon (La Passage de La Ligne) című könyvét. Ő azt mondta nem volt zsidó irtási politika, csupán emigrációs politika.

1965-ben Austin App amerikai professzor kiadta a "Hat milliós svindli" című könyvét, ahol azt állította, hogy másfél millió zsidó esett áldozatul.

1973 -ban Thies Christopherson, egy volt német katonatiszt kiadta "Az Auschwitzi Hazugság" (Die Auschwitz Lüge) című könyvét, amely azt állítja, hogy nem több mint 200,000 zsidót öltek meg a háború alatt.

Lipstadt szerint számos más holocaust tagadó írás is született, de Irving a legveszélyesebb, mert Ő a történelmi dokumentumok nagy mestere.

1990-ben Irving egy Németországban tartott beszédében azt állította, hogy: "Meggyőződésünk, hogy éppúgy mint a Dauchaui gázkamrák, amiket az amerikaiak építettek a háború után csalások voltak, azok a gázkamrák, amit most a turisták Auschwitzban láthatnak is azok, mivel azokat a lengyel kommunisták építették a második világháború után." Ezért az állításért a Müncheni bíróságon Irvinget harmincezer dollárra büntették a halottak becsmérelése vádjával. 1994 januárjában a fellebbezést elveszítette és a büntetést a bíróság ötvenezer dollárra emelte. A Holocausttal szemben tanúsitott álláspontja miatt Dávid Irving jelenleg ki van tiltva Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Kanadából, Új Zélandból és Délafrikából.

Efraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központ Izraeli hivatalának igazgatója azt mondta a Londoni per a "Holocaust ügy második korszaka". "Ha a múltban azokkal jártunk el akik tréfát űztek a Holocaustból- mondta a JTA hírszolgálatnak, akkor - most a történelmi adatok kérdőre vonásával foglalkoznunk".

Az elkövetkező három hónap hatalmas adathalmazt fog produkálni a Holocaust történelmi adatairól és azok hitelességéről. A per kimenetelére visszatérünk . Akik tudnak angol nyelven vagy németül az interneten Dávid Irving Action Report honlapján követhetik a tárgyalást napról napra. A honlap címe: http://www.fpp.co.uk/online.html